MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor és nyelvtörténeti osztály

Department of Finno-Ugric and Historical Lingustics, RIL HAS

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

SchÉK. 3. Serkáli osztják chrestomathia

E-mail Nyomtatás PDF

 

Hibajegyzék

Előszó

Schmidt Éva Északi osztják nyelvtani jegyzet (serkáli nyelvjárás) című művét (5.) sokszorosított gépiratban tette közzé 1978-ban Debrecenben. Mivel igen nehezen hozzáférhető kiadvány, ugyanakkor igen jól használható jegyzet, úgy gondoltuk, mindenképpen érdemes lenne tartalmához méltóbb formában kiadni. A kötet szerkesztése során azonban azzal szembesültünk, hogy a jegyzet egyes elemzései vitathatóak, vagy nem felelnek meg a nyelvészet mai elvárásainak. Úgy gondoltuk, az eredeti szöveget nem adhatjuk ki módosítatlanul: valószínűnek tartjuk, hogy a szerző sem jelentette volna meg újra változatlanul. Ugyanakkor nem éreztük magunkat felhatalmazva arra, hogy Schmidt Éva nyomán új nyelvtani vázlatot írjunk, és mindenképp szerettük volna, ha kiadványunkban az eredeti változat megjelenik. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jegyzet szövegét lényegében módosítatlanul közöljük, apró megjegyzéseinket lábjegyzetben fűzzük hozzá, a jegyzetet pedig kísérőtanulmánnyal egészítjük ki, mely többek között tartalmazni fogja terjedelmesebb megjegyzéseinket. Munkánk közben érdekelni kezdett minket, hogy milyen forrásokra támaszkodhatott a szerző, és mit tekinthetünk a saját kutatásai eredményének: természetesen az erre vonatkozó megállapításainkat is szerettük volna a kötetbe foglalni. Egy ilyen kiadványhoz azonban már mindenképpen érdemesnek látszott példaszövegeket is csatolni, és mivel az elszórtan publikált serkáli szövegek száma csekély, igyekeztünk minél több és minél többféle serkáli szöveget egybegyűjteni. A szöveggyűjtemény azonban nem lehetett volna teljes egy szójegyzék nélkül, ezért kiadványunkat ezzel is kiegészítettük.


A nyelvtani jegyzet szerkesztése során a következőképpen jártunk el. A jegyzet helyesírását az érvényben levő helyesírási szabályzathoz igazítottuk (az eredeti változatban nem volt í, ú, ű), kijavítottuk a nyilvánvaló gépelési hibákat. A terminológia írásmódját egységesítettük és egyszerűsítettük: a fonetikai-fonológiai terminusokat és néhány más meghonosodott nyelvészeti kifejezést magyaros helyesírással, de az esetek és az igealakok neveit, ill. néhány kevésbé meghonosodott terminust latinos formában adtuk meg. Az ilyen döntések óhatatlanul önkényesek és elsősorban a szerkesztők ízlését tükrözik. Néhány esetben a terminológiát is egységesítettük, például a gyakran használt tulajdonságjelző terminust (mely mellett a minőségjelző is többször felbukkan az eredeti szövegben) a ma általános gyakorlat alapján mindenhol minőségjelzőre cseréltük. Elszigetelt esetekben a mondatokat átfogalmaztuk.

Egyetlen esetben bővítettük a szöveget. Schmidt Éva az ÉONyJ-ben azt állítja, hogy a serkáliban nincsenek birtokos névmások. Később azonban (gyakorlatilag egyetlen tisztán nyelvészeti tárgyú közleményében: Schmidt 1988 – 34.) foglalkozott a birtokos névmások kérdésével, és egyértelműen arra jutott, hogy ha ilyenek a gyűjtött szövegekben ritkán is fordulnak elő, vannak. Éppen ezért a nyelvtant kiegészítettük egy ponttal, melyben cikkének a serkálira vonatkozó főbb megállapításait foglaltuk össze. Amennyiben Schmidt Éva maga készítette volna elő kiadásra az ÉONyJ szövegét, bizonyára maga is hasonlóan járt volna el, habár feltételezhetően önálló névmástípusként és nem a személyes névmás alatt tárgyalta volna. Elsősorban azért döntöttünk a személyes névmások alatt való tárgyalás mellett, mert így megőrizhettük az eredeti kiadvány számozását. Döntésünk mellett szól, hogy a birtokos névmások a személyes névmásokkal minden szempontból (etimológiailag, szemantikailag, disztribucionálisan) szorosan összetartoznak.

Kiadványunkat többcélúnak szántuk. Magát az ÉONyJ-et önállóan oktatási célokra is lehet használni -- pusztán a serkáli osztják nyelv elsajátítása céljából. Természetesen eközben érdemes figyelembe venni a széljegyzetekben leírtakat is. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az északi osztják nyelv tanulását célszerűbbnek véljük egy ma is beszélt nyelvjárás (szinjai, kazimi) tanulásával kezdeni. Ezek ismeretében azonban érdemes a serkálit is tanulmányozni.

A Schmidt Éva osztják kutatásaival, az ÉONyJ helyével és forrásaival foglalkozó részek elsősorban a tudománytörténet szempontjából érdekesek. A széljegyzetek elsősorban elemzési problémákra mutatnak rá, de kiolvasható belőle egy kísérlet a serkáli osztják fonémarendszerének leírására is. Természetesen a széljegyzeteknek nem céljuk a serkáli osztják egy alternatív leírását nyújtani, felvetései elsősorban a további kutatások lehetséges irányait villantják fel. A közölt szövegek és a hozzájuk csatolt szójegyzék szintén elsősorban az oktatást szolgálják, de további kutatások kiindulópontjai is lehetnek.

A serkáli osztják kihalt nyelvjárás, éppen ezért tartottuk fontosnak a róla összegyűlt anyagot egy kompakt, leírást és szövegeket is magába foglaló kötetben dokumentálni. Szeretnénk azonban, ha ez nem a serkáli osztják kutatásának lezárását jelentené, hanem egy olyan pontot, ahonnan újból neki lehet rugaszkodni.

Végül pedig, de nem utolsó sorban, köszönjük Honti Lászlónak és Widmer Annának a kötet lelkiismeretes lektorálását.

Reméljük, hogy „szerszámainkat kellőképpen előkészítettük”.

Budapest, 2008. augusztus 23.

Fejes László – Sipos Mária



Előszó 11
I. Északi osztják nyelvtani jegyzet (serkáli nyelvjárás) (Schmidt Éva) 13
Bevezetés 15
Rövidítések és idegen szavak jegyzéke 17
1. Fonológia 19
2. Prozódikus sajátságok 25
3. Morfonológia 27
4. Szófaj- és alaktan 33
5. Szintaktikai sajátságok 63
   
II. Schmidt Éva serkáli osztják nyelvtana (Fejes László) 77
1. Schmidt Éva és a serkáli hanti nyelvjárás (Sipos Mária) 79
2. A serkáli nyelvtan az osztják nyelvtani vázlatok között 83
3. A serkáli nyelvtani jegyzet forrásai 85
4. Széljegyzetek a serkáli osztják nyelvtani jegyzethez 111
   
III. Serkáli osztják szövegek és szójegyzék (W. Steinitz, K. F. Hvataj-Muha és E. I. Csarusin szövegeinek felhasználásával összeállította Sipos Mária) 135
1. Serkáli osztják szövegek 137
2. Serkáli osztják szójegyzék 229
   
IV. Irodalomjegyzék 

245


Hibajegyzék
Módosítás dátuma: 2010. február 08. hétfő, 12:37