MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor és nyelvtörténeti osztály

Department of Finno-Ugric and Historical Lingustics, RIL HAS

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Könyvkiadás / Publishing Activities Egyéb / Others Obi-ugorok a 21. században (CD-ROM)

Obi-ugorok a 21. században (CD-ROM)

E-mail Nyomtatás PDF
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor osztálya 2005. október 6–7-án rendezte meg Obi-ugorok a 21. században című konferenciáját.

Legközelebbi nyelvrokonaink nyelve és kultúrája köztudottan veszélyeztetett helyzetben van. A hanti és a manysi nyelvet a fiatalok már egyre kevésbé ismerik, az évszázadokon keresztül folytatott hagyományos életformák bomlását hihetetlenül felgyorsította a régióban zajló kőolaj- és földgázkitermelés.

Magyarországon az obugrisztika nagy múltra tekint vissza, számos tudományágban, illetve kutatóhelyen folynak obugrisztikai kutatások, valamint több egyetemen tanítanak hanti és manysi nyelvet, tanárok és diákok szerveznek expedíciókat az Urál és az Ob vidékére. Nem megy már ritkaságszámba az sem, hogy érdeklődő filmesek, fotósok és magánemberek kijut­nak ezekre a területekre.

Sajnálatos módon azonban e kutatások, expedíciók, gyűjtések eredményei általában nem lépik át az adott tudományterület határait, illetve a terepet megjárt kollégák, magánemberek információs anyagai csak igen szűk körben, véletlenszerűen válnak ismertté, mivel eddig nem volt olyan fórum, ahol kifejezetten az obi-ugorokkal foglalkozó szakemberek találkozhattak volna. Különösen nagy probléma ez egy nem írásbeliségen alapuló kultúra esetében, amelyben a nyelv, az életmód, a folklór, a vallás jelenségei nagymértékben összefonódnak.

 

A magyar szakembereknek, egyrészt mint a legközelebbi nyelvrokonoknak, másrészt mint ha­talmas, és ebben a döntő pillanatban felbecsülhetetlen értékű gyűjtött anyag birtoko­sainak felelőssége óriási. Nem lehet tovább halogatni annak számbavételét, hogy szaktudásuk és a másfél évszázadra visszatekintő magyarországi obugrisztika eredményeinek birtokában milyen módon tudják támogatni e kultúrák fennmaradását.

Ezért tehát e konferencia célja az volt, hogy minél több tudományterületet bevonva komplex helyzetjelentést adjon a manysik és a hantik jelenkori viszonyairól, lehetőségeiről, kilátásairól, valamint alkalmat adjon arra is, hogy az obugrisztikával foglalkozó magyarországi nyelvészeti, irodalmi, néprajzi, zenei, szociológiai, dokumentum- és játékfilmkészítő műhelyek stb. megismerjék egymás munkáját és legújabb eredményeit.

Elsősorban azon kollégák jelentkezését vártuk, akik a hantik és a manysik jelenkori helyzetéről, illetőleg nyelvükről (szociolingvisztikai, dialektológiai stb. szempontból), kultúrájukról (zene, folklór és tárgyi kultúra, életmód) közvetlen tapasztalattal, illetve friss információkkal rendelkeznek, és konkrét elgondolásuk van a reetnizáló törekvések magyarországi támogatásáról.

A konferenciára igen sokféle témával jelentkeztek, végül húsz előadás, bemutató, illetve beszélgetés vagy vita hangzott el:

  • Bakró-Nagy Marianne: Grammatikai kölcsönzés és grammatikalizáció (a zürjén feltételes partikula a vogulban)
  • Bárány Borbála: A mai obi-ugor széppróza a közösségi irodalom és a műirodalom határán
  • Csepregi Márta: A szurguti hantik nyelvi helyzete ­– vitaindító gondolatok
  • Fejes László: A vogul morfológiai elemző(k) felé
  • Fodor György: A vogul időviszonyítás lehetőségei
  • Gaborják Ádám – Fodor Márk: Torum ekwa vagy Torum eka– Utazás a Tapszuj és az Északi-Szoszva menti manysiknál
  • Halmy György: Schmidt Éva hagyatéka
  • Kemény Attila: Hagyományőrzés az Ob-vidéken
  • Kerezsi Ágnes: A Néprajzi Múzeum obi-ugor gyűjteményének kialakulása és összetétele
  • Kovács Zsuzsa: A finnugor néprajzi park
  • Ladányi György: Az Északi-Szoszva menti vogulok anyanyelvhasználatáról
  • Lázár Katalin: Obi-ugor zene az MTA Zenetudományi Intézetének gyűjt eményében
  • Nagy Katalin: A kazimi felkelés a hanti irodalomban
  • Nagy Zoltán: A vaszjugáni hantik madárosztályozási rendszere
  • Onyina, Szofia: A szinjai hantik identitásáról
  • Rusvai Julianna: Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka
  • Ruttkay-Miklián Eszter: Testi-lelki rokonság – reinkarnáció a szinjai hantiknál
  • Sipos Mária: Schmidt Éva hagyatékáról
  • Szíj Enikő: Reguly feldolgozatlan hagyatéka
  • Vándor Anna: Az obi-ugorok tamgái – előzetes beszámoló egy befejezetlen k utatásról

Jelen CD-n a fentiek közül csak azok az előadások szerepelnek, amelyeket a szerzők eljuttattak hozzánk, illetve az esetleges változtatásokat a lektori vélemények szerint elvégezték. Azokat a dolgozatokat lektoráltattuk,[1] amelyek korábban nem mentek át valamilyen szakmai szűrőn (pl. PhD-védés). Amint a tartalomból látható, az irodalmi, nyelvészeti és néprajzi témájú dolgozatok mellett jó néhány tudománytörténeti, muzeológiai összefoglaló is született, valamint a nyelvi helyzettel, identitással is számos írás foglalkozik. Eredetileg nem a konferencián hangzott el Nagy Zoltán egyik írása („Miféle hantik vagyunk mi?”), amelyet kérésemre a nyelvi helyzet vitájának összefoglalójához küldött el a témával kapcsolatos tapasztalatairól. Mivel azonban ez a tanulmány elsősorban az etnológusok számára ismert helyen jelent meg,[2] továbbá a nyelvi helyzetről szóló összefoglalót is más kontextusba helyezheti, igen szeren­csésnek látszott rövidebb részletei mellett ezen a fórumon is teljes terjedelmében is közölni. A CD-ROM anyaga elérhető.

 

Az előadások nem az összes magyarországi obugrisztikai műhelyt reprezentálták. Az azonban elmondható, hogy csaknem minden olyan tudományterületet képviseltek, amelyet nálunk művelnek.

Az irodalmat Bárány Borbála és Nagy Katalin egy-egy írása képviseli. Noha a feldolgozott művek részben megegyeznek, az előbbi a hanti és a manysi (kis)regényeket abból a szempontból vizsgálja, hogy a népköltészet és a szépirodalom, a szóbeliség és az írásbeliség irodalma között húzódó skálán hol helyezhetők el; az utóbbi pedig az irodalomtörténeti problémát tisztáz: a hanti holokauszt, ez a politikailag máig kényes téma miképpen jelenik meg fokozatosan a hanti irodalmi szövegekben.

Nyelvészeti kérdésekkel két dolgozat foglalkozik: Bakró-Nagy Marianne a zürjénből kölcsönzött vogul feltételes partikula példáján azt bizonyítja, hogy a grammatikalizációs folyamatok nemcsak nyelven belüli folyamatként értelmezhetők, hanem nyelvi kontaktusok keretében is vizsgálhatók; Fejes László a vogul morfológiai elemző készítése kapcsán felmerült problémákat, és ezek megoldási lehetőségeit tárja elénk.

A hantik és a manysik nyelvi helyzete négy írásban kerül elő: Fodor Márk az északi manysikhoz tett utazásairól számolt be, Szofja Onyina az északi hantik egyik csoportjáról, a szinjaiakról beszélt. Az obi-ugor népek nyelvi helyzetéről rendezett vita összefoglalója is – amely végső szövegének kialakításában a konferencia résztvevői is közreműködtek – ebben a részben szerepel. Nagy Zoltán ebbe a témakörbe tartozó írása a vaszjugani hantik nyelvi öntudatát is tárgyalta, de a csak jó néhány oppozícióval leírható etnikai identitással összefüggésben.

A néprajzi témájú dolgozatok közül Ruttkay-Miklián Eszteré a szinjai hantik reinkarnációs elképzeléseit mutatta be bőséges és változatos ilusztrációkkal, Nagy Zoltáné pedig a vaszjugáni hanti madárelnevezések és az osztályozási szempontok összefüggéseire világított rá. Vándor Anna tekintélyes gyűjteménye alapján az obi-ugorok tamgáiról és más tartós jeleinek alkalmazási területeiről foglalta össze gondolatait gazdagon illusztrált előadásában.

A tudománytörténet és a muzelógia területén Rusvai Julianna Pápay József életéről beszélt a debreceni kéziratos hagyatékkal összefüggésben. Kerezsi Ágnes a finnugrisztika hőskorának gyűjtéseiről – amelyek anyagát most a Néprajzi Múzeum őrzi – tartott diavetítéses előadást. Kovács Zsuzsa a Finnugor Néprajzi Parkkal ismertette meg a résztvevőket, az elméleti háttértől, céloktól kezdve egészen a gyűjtemény tulajdonképpeni anyagáig. Lázár Katalin a MTA Zenetudományi Intézetének obi-ugor archívumáról beszélt, különösen annak megjelentethető részéről, amit nagyrészt Schmidt Évának a belojarszkiji évek előtti gyűjtései tesznek ki.

Összességében elmondható, hogy a konferencia betöltötte feladatát abban az értelemben, hogy az obugrisztika különböző ágainak magyarországi művelői jobban megismerhették egymás eredményeit, valamint a kutatókat együttes gondolkodásra késztette a kutatás lehetséges irányairól és a halaszthatatlan tennivalókról. Nem utolsósorban megjelenhetett ez a kiadvány, melynek köszönhetően aktuális információkhoz juthat mindenki, aki e témák bármelyike iránt érdeklődik.

[1] A CD anyagának lektorálásában részt vettek: Csepregi Márta, Fejes László, Gugán Katalin, Kerezsi Ágnes, Nagy Zoltán, Oszkó Beatrix, Sipos Mária, Sipőcz Katalin.
[2] Pócs Éva (szerk.) (2002), Közösség és identitás. Studia Ethnologica Hungarica III. Budapest, L–Harmattan – PTE Néprajz Tanszék. 33–77.
Módosítás dátuma: 2009. február 11. szerda, 21:19